A kakasütés Mozsgón, ősi, hagyományos népszokás. Régen húsvét másnapján, tavaszünnepi játék volt. A falu legényei összeálltak, s megvették a falu legszebb kakasát, majd húsvét első napján délidőben végigjárták a házakat és köszöntőt mondtak, melynek során meghívták a ház gazdáit a holnapi „létánia után a kokasütésre”, valamint pénzt gyűjtöttek, melyből megvették a falu legszebb kakasát.
A kiválasztásnál számba jött a taraj élénk pirossága, a tollazat mély rozsdavörössége,a farok- tollak ívesen hajló, mélyzöldkékes ezüst zománcú ragyogása, az érces hang, erős sarkantyú s maga a deli, izmos nagyság.
Húsvéthétfőn délelőtt az ifjúság megbízott tagjai rendbe tették a templomtér kakasütésre kijelölt területét, megásták a 40x40x40 cm-es gödröt, kijelölték a 10 m átmérőjű kör szélét. Délután a falu apraja-nagyja ott szorongott a kakasütés színhelyén. A papírszalaggal feldíszített kakast úgy beásták az elkészített gödörbe, hogy csak a feje állt ki a nyakával. Az áldozat rémülten pillogott körbe. A játékvezető legény „eladó a kakas!” felhívással ütésre toborozta a legényeket. A jelentkező a pénzgyűjtő kalapjába bedobta a megállapított összeget.
A kakasütés ma is élő népszokás. Napjainkban viszont míves kerámiakakas a főszereplő. A Mozsgói Kakasfesztivál nemcsak a településén élők számára teszi lehetővé ennek a társadalmi szokásnak továbbörökítését a felnövekvő generációk számára, hanem a népes idelátogató közönség is megismeri azt. A fesztivált különféle vetélkedők, kulturális műsorok, kirakodóvásár teszik még emlékezetesebbé.