A kínai autóipar viszonylag későn, a 20. század közepén kezdett fejlődni, és hosszú ideig főként állami irányítás alatt állt. Kezdetben a kínai autógyárak külföldi technológiára és know-how-ra támaszkodtak, gyakran más országok (például Japán, Németország) autógyártóival való együttműködésben fejlesztették járműveiket. Az 1990-es évektől kezdődően Kína elkezdte megnyitni piacait, és több nagy nyugati autógyártó (pl. Volkswagen, General Motors, Ford) közös vállalkozásokat hozott létre kínai partnerekkel.
Ezek a vegyesvállalatok segítettek a technológiai szint emelésében és a modern autógyártási módszerek bevezetésében. A 21. század elejétől Kína nagy hangsúlyt fektetett a belső autóipar fejlesztésére, különösen az elektromos járművek (EV) terén, és a helyi autógyártók mára jelentős globális szereplőkké váltak. Több kínai autó neve is egyre ismerősebben cseng az ágazatot ismerők számára, amelyek mind belföldön, mind nemzetközi piacokon is egyre ismertebbé váltak. A Great Wall Motors a kínai autók közül a SUV és pick-up gyártója, míg a Chery személyautókat, terepjárókat és haszongépjárműveket gyárt.
A kínai autók egy másik területe az elektromos autók, ahol több nagy gyártócég is versenyzik egymással, mint például a BYD, a NIO vagy a Xpeng. Furcsa kínai autó kapcsán a luxust emlegetni, de a NIO egy olyan innovatív kínai elektromos autómárka, amely luxus elektromos SUV-kat és szedánokat gyárt és nemzetközi hírnévre tett szert „battery swap” technológiájával. Bár nem nevezhetőek a szó szoros értelmében véve kínai autónak a Geely által gyártott járművek, hiszen a Volvo Cars márkát vásárolták fel, de az biztos, hogy a cég az egyik legismertebb és legnagyobb kínai autógyártó jelenleg az országban. Egy azonban biztos. A kínai autók az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen mentek keresztül, és mára versenyképes szereplői a globális autópiacnak, különösen az elektromos járművek terén.